TX3i Vs. M9i megfizethető hűtők tesztje második rész.

Az előző tesztünk folytatásaként, ismét két olcsó és népszerű hűtőt teszteltünk, ráadásul egy régi ismerős is felbukkan, de erről majd később.

A Cooler Master már régóta ismert hűtőgyártó, mondhatni úttörők voltak az egyedi processzorhűtők készítésében. Ezúttal egy olcsó és népszerű hűtőjüket teszteltük, hogy kiderüljön, mennyire képesek tartani a lépést az időközben szinte a földből kinőtt gyártók mellett.

Ez a hűtő a Cooler Master Hyper TX3i

92mm ventilátorral szerelt egyszerű toronyhűtő, Push Pin lefogatóval, a ventilátor PWM vezérlésű, ami 1000 és 2200rpm között szabályozható.

Látható, hogy egy nagyon egyszerű felépítésű olcsó hűtőről van szó. Gyárilag egy ventilátort kapunk hozzá, de van lehetőség egy második ventilátor felszerelésére is. A borda teljesen szimmetrikus kialakítású, ami a méretei miatt nem okoz különösebb problémát, de azért egy kicsit eltolhatták volna a tornyot, így mindegyik memória foglalatban elférnének a magas hűtővel ellátott modulok.

Csak egy egész picit kellett volna eltolni a bordát.

A talp megmunkálása teljesen átlagosnak számít ebben az árkategóriában, a hővezetőcsövek közvetlenül érintkeznek a processzorral.

A talp felülete teljesen rendben van.

A processzor rögzítése az Intel gyári megoldásához hasonlóan Push Pin rendszerű, ami nem bánik túl kíméletesen az alaplappal. Igaz, hogy olcsó hűtőről van szó, de azért megerőltethették volna magukat a Cooler Masternél és kitalálhattak volna valami stabilabb és jobb felfogató megoldást. Ez a hűtő, ahogy a neve mögötti „i” betű is utal rá, csak Intel processzorokra szerelhető fel.

A lefogató gyárilag fel van szerelve a hűtőre, mindössze pasztát és még egy ventilátor rögzítéséhez szükséges szereléket kapunk hozzá. Azt nem nagyon értettük, hogy miért kell ilyen ronda nagy sárga matrica, amin kis ikon ábrázolja, hogy ne dobjuk a kommunális hulladék közé...

A felszerelése megegyezik a gyári hűtőkével, csak a helyére kell tenni és le kell nyomni a rögzítő elemeket, leszereléskor pedig el kell forgatni és ki kell húzni.

A CRYORIG egy nagyon fiatal vállalat, amit több mint 20 évvel a Cooler Master megalakulása után, 2013-ban alapítottak. Rögtön piacra is dobtak néhány processzorhűtőt, ezek közül teszteltük a CRYORIG M9i névre hallgató kis toronyhűtőjüket.

A gyártó a megjelenésre is adott ennél a hűtőnél.

Első, ami feltűnik, hogy a hűtő esztétikailag is ki van dolgozva, a ventilátoron is jól néz ki a színes csík és díszborítást is kapott a borda.

A hűtő szimmetrikus kialakítású és rendben is van így, mivel a memóriák bőven elférnek mellette.

Kényelmesen elfér bármilyen memória.

A hűtő talpának megmunkálása egész jó, bár polírozva nincs és nem is szükséges, de meglepően minőségi.

Igényes kialakítás.

Ehhez a hűtőhöz már valamivel komolyabb szerelék jár, ezúttal csavaros rögzítést és hátlapi merevítőt is kapunk a hűtőhöz.

Az „i” jelzés ennél a hűtőnél is azt jelenti, hogy csak Intel processzorokra szerelhető fel, bár a hátlap univerzális és AMD-re is fel van készítve.

Az egyetlen, ami nem tetszett ennél a hűtőnél sem, az a lefogató nem éppen „bolond biztos”megoldása. A rögzítő csavart ennél sem célszerű ütközésig lehúzni, mert az könnyen tönkreteheti a processzor, vagy akár az alaplapot is.

A képen látható távolság a két elem között is már bőven több mint elegendő leszorító erőt jelent.

A cikk elején említettük, hogy egy régi ismerős is felbukkan, ami konkrétan az Alpenföhn Brocken legelső verziója.  Ugyanis néhány évvel ezelőtt, már készítettünk processzorhűtő teszteket, de akkor még Intel 1366-os rendszeren készültek az eredmények, amik közvetlenül nem hasonlíthatóak össze egy mai teljesen más rendszeren készült mérésekkel, így a jó öreg Brocken-t is leteszteltük az aktuális tesztrendszerünkön, hogy legyen mihez viszonyítani a korábbi eredményeket.

Magát a Brocken-t valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, de azért mutatunk néhány érdekességet, ami a korabeli hűtőket jellemezte.

Akkoriban még nem volt divat az RGB világítás, sőt az egyszínű megoldások is ritkaságszámba mentek, az egyik ilyen ritkaság volt a Brocken lila LED-es megvilágítása, ami nem speciális burkolatot jelentett , egyszerűen a ventilátor készült olyan színezett anyagból, ami áttetsző volt és a ventilátor lapátjait világították meg ledekkel.

Volt időszak, amikor még az Alpenföhn sem használt rugalmas lefogatást, hanem fixen volt rögzítve a hűtő, de mindenképpen úgy, hogy ne legyen túl erős a lefogatás. Ennél a hűtőnél bátran le lehetett húzni a csavarokat, hiszen úgy volt kialakítva a lefogató, hogy még tövig húzott csavarok mellett sem volt túlfeszítve az alaplap, vagy a processzor.

Végül a legnagyobb probléma a memóriákkal való összeférhetetlenség volt. Amikor ez a hűtő megjelent, a DDR2-es memóriák számítottak újnak és ezek a modulok valóban nagyon melegedtek, ennek megfelelően a tuning memóriákat hatalmas hűtőbordákkal látták el, ezért hűtő vásárláskor nagyon oda kellett figyelni arra, hogy legyen hely a memóriáknak is. A jelenlegi tesztrendszeren igaz, hogy éppen csak, de elfért a hűtő, így nem kellett trükközni szerencsére.

És akkor jöjjenek az eredmények.

Igazából minden a papírforma szerint alakult. A Cooler Master hűtője teljesítette a tőle elvárhatót,  A CRYORIG-tól egy picivel többet vártunk, de csak nagyon kis mértékben volt jobb a TX3-nál.

Zaj szempontjából korrekt eredményeket mutatott mind a három hűtő. 

A Hyper TX3i volt a leghangosabb maximális fordulaton és volt némi búgásszerű, picit idegesítő zaja is, de még elfogadható mértékben, a zajszintje 32.5 dB (A).

A Hyper TX3i összességében egy korrekt hűtő, de az biztos, hogy nem lesz a PC-nk dísze, mivel a megjelenése hagy némi kívánnivalót maga után.

Leteszteltük plusz egy ventilátorral is, amivel 3°C-ot javított maximális fordulaton, viszont annyira hangos lett, hogy egyszerűen nem éri meg plusz ventilátort felszerelni már erre a hűtőre.

Ha egy ventilátorral kevés a teljesítménye, akkor inkább másik hűtőt érdemes beszerezni.

Az M9i teljesen átlagos szélzajt produkált, nem volt semmiféle búgó sípoló hangja és a hangerejére sem lehet panasz.

Lényegesen mutatósabb az M9i és valamivel jobban is hűt a TX3-nál, ráadásul még halkabb is, viszont ennek meg is kéri az árát a CRYORIG, így hasonló ár-érték arányt ítéltünk meg neki, mint a vetélytársának. Egy korrekt megjelenésű, méretéhez képest jól teljesítő hűtőt ismertünk meg az M9i személyében, így bátran ajánljuk.

A Brocken ventilátora nem tartozik a legcsendesebbek közé, az anyaga miatt alacsony fordulaton hajlamos búgni, ez jól látható a spektrumképen is 220Hz környékén, bár maximális fordulaton a szélzaj elnyomta valamennyire. Ami jó hír, hogy még ezzel együtt is elfogadható a zajszintje, konkrétan 30.5 dB (A).

A Brocken még mindig nagyon versenyképes hűtő, a feljebb taglalt hiányosságai ellenére is. Bár újan már nem kapható, de a használtpiacról még mindig érdemes beszerezni egy ilyen hűtőt, ha olcsón szeretnénk nagy teljesítményt. A rajta lévő ventilátor nem kifejezetten halk, ráadásul az is látszik, hogy a minimális fordulata is elég magas a mai ventilátorokhoz viszonyítva, de kettő modernebb ventilátorral felszerelve, egészen extrém dolgokra is képes, csak férjen el.

Merlinhardver.